A falubeli fiatalok már novemberben erre a napra készültek, gyűjtötték gondosan a piákat, próbáltak pénzt kunyerálni valami menő ruhára a szülőktől. Mégiscsak gáz lenne ugyanabba a susis melegitőbe menni, mint tavaly.
Hogy miért volt az izgatottság?
Ernő mindig is tudott bulikat szervezni, mindegyik buliját évekig emlegették még utána. Főleg azok a szülők, akiknek teherbe esett a lányuk... Meg persze azok is, akik a helyet adták a partikhoz, ugyanis olyan amortizáción esett át az adott épület, hogy a műemlékvédelem azonnali védettséget akart rárakatni, mint 21. századi romra.
A nyárbúcsúztató buli olyan jól sikerült, hogy sikerült kivivniuk a persona non grata-jelzőt a faluban. (erről külön irunk majd, olyan jelentős esemény a falu életében)
Ősszel lázasan folytak a tárgyalások, hogy hol legyen a buli, ám az előzmények után senki sem akart ehhez asszisztálni. Végül a falu külterületén, az egyik borospincét sikerült megkaparintani, és a kis présházhoz hozzátoldottak három esküvői sátrat. Szereztek gázpalackos hőlégfúvókat, meg páran otthonról "kölcsönvették" az olajradiátorokat, és máris készen volt a fűtött bulisátor.
Készült több száz plakát, meghintették vele a környező falvakat, mindenki ezt a bulit emlegette, ott akart lenni.
"White party" - hatalmas betűkkel ez tűnt legelőször szembe. Nem azért volt white, mert fehérben kötelező megjelenni, hanem mert arrafelé nem tolják el a havat télen, igy tökig hóban kell elkoslatni a pincéig.
"Zene: DJ Gatya" - ennél több nem is kellett senkinek, ez itt a környéken egyet jelent a féktelen szórakozással. Szegény Ernő nem ilyen néven akart hires lenni, de mivel minden egyes bulira ráment inge-gatyája, ráragadt ez a név.
Kicsit aggasztotta a három sátor, ezért kért kölcsön még hangfalakat, hogy tutira jól lehessen hallani mindent. Bár kevesellte az 1200 W-os hangerőt, többre nem futotta. A főpróbánál igy is a basszus ütemére pislogtak a közvilágitási lámpák a faluban, a távvezetékekről meg sülve potyogtak le a madarak.
December 31-én délutánra összeállt azért minden, fények, stroboszkóp, hang... Ernő a présház mellett állitotta fel a pultját, csibedrótból keritést húzott maga köré, hogy visszaverje a zeneszámokat kérő részegeket. Bekészitett magának pár üveg kólát, meg RedBullt, és egy gyerekpezsgőt éjfélre. Ugyanis antialkoholista volt, bevallása szerint őt a zene bóditotta el.
Este 8 körül szállingózni kezdtek az emberek, már jól beállitva, ahogy azt kell. A legelső gyalogos csapatnak volt a legszarabb, mert nekik kellett ösvényt vágni a hóba. Mert persze nem az úton jöttek, hanem a szántáson keresztül. A falubusz megállója ugyanis két kilométerre volt a helyszintől, toronyiránt.
9kor felcsendült a bulihimnusz, IHM-től a "Halál a májra", és kezdetét vette a buli. A csutkára feltekert hangerőt azonban nem birta a hálózat, és folyton lebaszta a kismegszakitót. Kitámasztották partvissal. Viszont a fűtés (az a pár darab olajradiátor) miatt DJ Gatya úgy érezte, még mindig nem az igazi a teljesitmény, ezért kikapcsoltatta azokat. Páran fázni kezdtek, hirtelen ötlettől vezérelve betörték a szomszéd présház ablakát, és hoztak onnan áramot a fűtésnek.
Közben a faluban a közvilágitási lámpák stroboszkópként villogtak a zene ütemére. Ráadásul a zenét kristálytisztán lehetett hallani mindenhol, még bent a lakásokban is. Elnyomta a Művelődési Házban tartott nosztalgia-bulit, a Demjén Szerelemvonatjára vonatozó emberek elvesztették a ritmust a felharsanó "I wanna fuck you"-tól. Innentől kezdve az a buli meg is halt, bár egyesek a Csavard fel a szőnyegem DJ Gatya mixére még próbáltak ropni egyet, de a felgyorsult ütemre egyedül a Parkinson-kóros Tóni bácsi tudott szeletelni.
11 órára betelt a pohár mindenkinél, és a Főtéren gyülekezve próbálták túlorditani a zenét. A tömeg megnyugtatására az egyik helyi rendőr és egy polgárőr elindultak a pincesor felé. Nem volt nehéz dolguk, széles csapás vezetett a helyszinig, meg mondjuk messziről villogott a hegyoldal, mint valami istenverte UFO leszállóhely. Mikor odaértek, fiatalok százait látták a sátrakban nyomorogni. Táncolni nem nagyon tudtak, csak a fejük mozgott ide-oda, mint a bólogatós kutyának.
Nagy nehezen eljutottak a DJ pultig, ám Ernő addigra már szögesdrótot is font a keritésébe, megközeliteni lehetetlennek bizonyult. A polgárőr figyelmem kivül hagyta a figyelmeztető táblát, és megmarkolta a drótfonatot. Pedig nem viccből volt kirakva a "Vigyázz! Nagyfeszültség!", DJ Gatya utálta, ha munka közben zavarják. Emberünk olyan táncot lenyomott a keritésbe csimpaszkodva, hogy többen a mobiljuk után kaptak, rögzitendő a feltörekvő tánctehetséget. Egy nagyobb basszusnál aztán szerencséjére el tudta ereszteni a drótot, kimerülten rogyott össze a fal tövében. A rendőr társa kikapta a közelében ácsorgó fiatalok kezéből az ásványvizes palackot és társának adta, majd ő is jól meghúzta az ijedelemre. Balszerencséjükre partidrog volt benne, 10 perc múlva a rendőrsippal a szájában, a polgárőrrel összekapaszkodva ugráltak a tánctér kellős közepén.
Éjfél előtt aztán beütött a krach, kifogyott a füstgépből a folyadék. A kannát meg a kocsi hátuljában hagyták, ahol a minuszoknak köszönhetően teljesen befagyott. Márpedig nincs éjfél füst nélkül, nincs idő kiolvasztani! Egyik srácnak eszébe jutott, hogy a feltört présházban látott valami hasznosat, két emberrel gyorsan elsiettek. Ki is hoztak a házból egy ládát, ami telis tele volt konzervdobozszerű tárgyakkal.
Ködgyertya, 1943 - olvasták a 2 kg-os dobozokon.
Gyorsan szétosztották egymás között, és elrohantak begyújtani. Azt nem tudta egyikük sem, hogy ezeket tankok elrejtéséhez használták a világháborúban, egy ilyen ködgyerta cirka 40x80 méteres területet füstöl be, 20 méteres magasságban. Begyújtották mindet, hamarosan sűrű füst lepte el a környéket. Még DJ Gatya se látta a laptop kijelzőjét, olyan közel hajolt hozzá, hogy orrával érintette a kijelzőt. Mivel érintőképernyő volt, átváltott az orral talált számra.
A tömeg megmerevedett, egészen a refrénig. Aztán olyan pogózás vette kezdetét, hogy az ivópult mögött álló süket rocker örömkönnyeket hullatott.
Lent a faluban is ezzel a számmal köszöntött be az újév, bár páran bepróbálkoztak a Himnusszal, de lássuk be, a
"Ne szólj bele, mer’ ez nem egy telefon
És hogy ha kihúzod a gyufát, hát jön a pofon"
sorra kicsit hülyén hangzik a "Hozz rá víg esztendőt".
A bulin közben elkapta a gépszij az ifjakat, a tömény füstben villogó stroboszkóptól teljes extázisba estek, táncoltak hajnalig.
Mivel a köd megrekedt a környéken, 3 nap és három éjjel ment a buli, amíg meg nem érkezett a megváltó szél, az aftepartykhoz szokott közönség észre sem vette az idő múlását.
A faluban már mindenki füldugót használt, az érzékenyebbek többet is egyszerre. A füst miatt nem tudták megközeliteni a buli helyszinét, így kénytelenek voltak tűrni... Mindenesetre a képviselőtestület a bölcsőde bővitéséről döntött, hiszen 9 hónap múlva gyerek-dömping várható.
Utolsó kommentek